Induláskor soros terminálon lekéri azt az alapot és azt a kitevőt ameddig menjen. És fenyőfát rajzol.

Érdekessége hogy sokkal tovább tud számolni, mint egy számológép. Ezt úgy értük el, hogy megírtuk külön a szorzó rutint, úgy, mint ahogy papíron szoroznánk. A tapasztalat szerint 150 számjegyű számokkal még simán elboldogul. 160 számjegy fölött már elfogyhat a memória. Ez a 99⁸⁰-hoz még elég. Kellett még egy számbeviteli rutin. Ott eljátszottunk a String osztály függvényeivel.

A pályázatban megvalósításra került beszélő óra, hőmérő és fénymondó eredetileg testvéremnek készült, aki egyáltalán nem lát. Azért készült, mert a kereskedelemben nem nagyon lehet magyarul beszélő órát kapni. A hőmérő célja az volt - a rendes hőmérséklet mérésén kívül -, hogy a kazán vízhőmérsékletét is mérhesse és riaszthasson adott érték alatt illetve fölött. De ha már van egy beszélő áramköröm, akkor elmondhatná azt is, hogy mennyire van világos!

Az óra tíz hónapja működik 79 éves anyukám nagy örömére (ő kapta meg végül), aki szintén nem lát, és neki még nagyobb problémája volt az idegen nyelven beszélő óra.

A készülék funkciói tehát:

• idő és dátum bemondása (a hét napját is bemondja),
• hőmérséklet bemondása (a készülékben van hőmérő, de egy külső is csatlakoztatható hozzá - a hőmérséklethez egy minimum és maximum érték is beállítható, ami alatt v. fölött a készülék riaszt: ezt a funkciót kazánhőmérséklet ellenőrzésére terveztem),
• fény érzékelése (öt fokozatban, a fotoellenállás egy kis ablak mögött helyezkedik el, így irányérzékeny).

Turbófeltöltős autóban a pillanatnyi turbónyomás mérése illetve a csúcsérték kijelzése. Ezt mind digitálisan tizedes pontossággal illetve kvázi analóg módon egy grafikus diagrammal.

A program története és működése

A nagyobb Arduino projektem (autó „fedélzeti számítógép”, MPGuino) részeként kelt külön életre ez a program, de az MPGuino alapvető tervezéséből adódóan a 2 frissítés/mp nem volt elegendő. Bár az autómban van turbónyomás mérő óra, a kocsi teljesítménynövelése közben igény lett a pillanatnyi csúcsérték kijelzésére. Vezetés közben padlógáz üzemben nem lehet nézni az órát, mert balesetveszélyes. Valamint egy pontos beállításnál a tizedek is számítanak, nem lehetett egy analóg órára támaszkodni.
Így született meg a Boost meter....

A pályázat keretében megvalósítottam az LCD hőmérőt, ami Arduinora épül. A hozzávalókat nem bonyolult beszerezni az interneten illetve a TavIR Shopban könnyen megvásárolhatók.

A program a Steinhart-Hart hőmérő egyenletet használja.

A termiszor hőmérséklet-ellenjállás grafikonján jól látható a hőmérőm elektromos ellenállás tulajdonsága külöböző hőfokon. (A Steinhart-Hart hőmérő egyenlet bővebben: http://elfiz2.kee.hu/jegyzet/labor01.pdf)

Elfut bármelyik Arduinon azaz UNO-tól a Mega2560-ig, de nekem csak 2560 Mega-val volt alkalmam kipróbálni. Más méretű LCD-n is elfut csak ahhoz át kell egy kicsit írogatni a programot....

A pályázatban megvalósításra került egy LED-szalag világítás/fényerő szabályzása. Ez persze van készen, érintős kivitelben, de nincs - vagy legalábbis én nem találtam olyan változatot, amit több helyről lehet szabályozni, be-ki kapcsolni. Az érintős kapcsoló nem illeszkedett az alkalmazott kapcsolók, dugaljak, stb. stílusához, egymás mellé sorolni sem lehetett velük, és az árcéduláját is a fűszeres polcon tartják: közvetlenül a bors mellett.

Egy ismerősöm gitárépítésbe kezdett, Matthew Bellamy (a Muse gitárosának) MB-1-es modellje alapján. A gitár egyik különlegessége a testbe szerelt Touchsensor, amivel MIDI porton keresztül különböző effekteket lehet vezérelni a képernyő X-Y koordinátái alapján. A famunkákat és festést megoldotta, de az elektronikához nem értve a segítségemet kérte, mivel ilyen effektvezérlőt hangszerüzletekben nem lehet kapni. Felvetettem ötletnek, hogy megépítem. Itt jegyezném meg, hogy elektronikával és programozással és a kettő találkozásával AVR-ezéssel csak hobbiból foglalkozom, sohasem tanultam. Így valószínűleg sok megoldásom nem a megszokott, legelegánsabb módon lett kivitelezve.

A tervezés kezdetekor már sok minden meg volt határozva, részben az eredeti gitár miatt, részben pedig az ismereteim és a számunkra beszerezhető alkatrészek miatt.

• 5,7”-os touch sensor (ekkora fér el a gitáron);
• Szabványos MIDI kommunikáció, csak így használható effektek vezérlésére;
• Atmel ATMega8-as mikrovezérlő, ezt ismertem és rendelkezett a szükséges paraméterekkel;
• Bascom-AVR fejlesztőprogram;
• RGB led a képernyő alá, az eredeti gitárhoz hasonlóan (a vezérlése PWM-el);
• Forgó encoder, a vezérléshez szükséges;
• Nyomógomb, szintén a vezérléshez szükséges.

A pályamunkában megvalósításra került egy olyan elektromos autó vezérlés gyengeáramú része, amit ma már múlt századinak tekinthetünk. A teljes berendezéssel kapcsolatban a következő minimális elvárásokat támasztottuk:

• A jármű meglévő hajtásrendszere továbbra is használható maradjon,
• Az egész berendezés férjen el a kiválasztott jármű belsejében,
• Képes legyen elindulni, egyenletes sebességgel folyamatosan haladni és megállni néptelen vidéki úton,
• Minimális élettartam 60 perc,
• Lehetőleg ne égjen le a jármű.

A pályamunka célja az, hogy a készülőfélben lévő gépészeti részt teszteljük majd vele.

Az elképzelés szerint az első meghajtásos jármű hátsó hídját lecseréljük a méretben nagyjából hasonló Zsiguli hátsó hídra némi átalakítás árán, melyet azután egy targonca villamos motorral hajtunk meg. Ehhez felhasználjuk a targonca erősáramú vezérlését is, de az indítójeleket egy mikrokontrollerrel állítjuk elő. Ha a próba sikerül, akkor cizellálható a konstrukció, de ha nem akkor sem történik nagy baj.

A mobil robotok viselkedése mint az irányítás, feltérképezés és a pozíció meghatározása nagyon fontos. Nagyon sok kutatást végeztek a közelmúltban mobil robotokkal kapcsolatban (Wata-nabe és Yuta, 1990; Komori 1992; Barshan 1994; Cooper és  Durrant-Whyte 1994; Komoriya és Oyama 1994; Maeyama 1994; Tonouchi 1994; Borenstein 1996; Maeyama 1996; Borenstein és Feng 1997; Maeyama 1997; Abott és Powell 1999; Becker és Simon 2000; Hashimoto 2000) {[4]}.

Ez az ága a robotikának azért is fontos, mert így olyan helyeket is megtud az ember közelíteni, amelyet eddig nem bírt, mint a pl. Mars.

A szerző munkájában egy kereken guruló mobil robotot valósított meg. A robot differenciál hajtással rendelkezik, amely igen elterjedtek számít napjainkban, számos jó tulajdonságának köszönhetően.

 

A projekt célja egy hajómodell fedélzeti elektronikájának megvalósítása. A tervezés során felmerült igények:

• Stabil feszültség biztosítása a LED világítás megvalósításához,
• A világítás távirányítóval történő be-, kikapcsolásán kívül, a világítás erőssége a környezeti fény erejének függvényében változzon. A kabinvilágítás a külső fényerősséggel ellentétesen, azaz erősebb külső fény esetén halványabban, gyengébb külső fény esetén erősebben világítson. A műszerfal világítása erősebb külső fény esetén erősebben, gyengébb külső fény esetén halványabban világítson.
• A hajtás és a fedélzeti elektronika feszültségeinek folyamatos mérése, bizonyos szint alá esésük esetén figyelmeztetés, riasztás.
• Vízbetörés esetén riasztás.